Pára elleni védekezés

Így védekezhetsz a pára és a párakicsapódás ellen!
SzerzőPáricsy Zoltán
MegjelenésAblak a tetőbe – Veluxblog

Vége a nyárnak, talán lassan az ősznek is. A nyári melegben a tűző nap elől próbáltál elbújni. Most egyre gyakrabban mész hidegről meleg helyre és fordítva, izzadsz, bepárásodik a szemüveged, próbálsz okosan, rétegesen öltözni, komfortosan érezni magad. Nem egyszerű. Hogyan védekezhetsz otthon a páralecsapódás ellen?

A páráról már írtunk korábban ebben a cikkünkben. Akkor azt néztük meg, milyen hatással van életünkre, milyen következményei lehetnek a túlzott páratartalomnak. Ezúttal pára és a párakicsapódás elleni védekezésre, a megelőzésre fektetjük a hangsúlyt, ami bizony komoly feladat. Ennek célja, hogy megelőzd a szerkezet, a felület és nem utolsósorban a saját egészséged tönkremenetelét. A legfontosabb az, hogy meg kell akadályoznod, hogy a levegőben lévő pára a szerkezet felületén vagy a szerkezetben kicsapódjon. Azaz olyan szilárd elemmel találkozzon, aminek a hőmérséklete olyan kicsi, hogy az arra érkező pára le tudjon csapódni. 

Több megoldás is rendelkezésedre áll. Melyek ezek? 
  • Csökkentsd a vizsgált (belső) tér páratartalmát! 
  • Akadályozd meg, hogy a teret határoló szerkezetek (falak, födémek, tetőszerkezet) belső felülete annyira hideg legyen, hogy a fent említett kicsapódás létrejöjjön! 
  • Akadályozd meg, hogy a teret határoló szerkezetekbe be tudjon hatolni a pára! 
  • Akadályozd meg, hogy a körülötted lévő szerkezetekbe behatoló pára a szerkezet valamelyik rétegén ki tudjon csapódni! 
  • Kerüld el, hogy a szerkezetben lévő pára ne tudjon kilépni a szerkezetből! 
A belső tér relatív páratartalmának csökkentését eléred, ha a térhasználatot figyelembe véve kellő mértékben: 
  • fűtesz,
  • szellőztetsz.

Normális térhasználat, tehát nem extrém körülmények között, teljesen más párát „termelünk” alvás, munkavégzés, edzés, mosás, szárítás, növényápolás stb. közben, tehát ezen funkciók meghatározása a kiindulópont. 

Megfelelő felületi hőmérséklet biztosításához: 
  • jó hőtároló képességgel bíró szerkezetet, anyagot használj az építésnél, 
  • meleg anyagot használj a burkolásnál, 
  • szükség esetén fűtsd a belső felületet! 
A pára szerkezetbe jutását úgy tudod megakadályozni, hogy: 
  • párafékező anyagot építesz a szerkezet belső tér felé eső rétegei közé, 
  • olyan párafékező anyagból építed a szerkezetet, ami önmagában alkalmas a pára útjának elzárására. 

Bár sokan ilyen esetben a „párazáró” kifejezést használják, Te ne így gondolkodj, mert becsaphatod magad. Ugyanis a párazárás egyértelmű sikerrel kecsegtető szó, a párafékezés pedig a valósághoz közelebb álló, részsikert sugalló kifejezés. Jellemző, hogy ezen párafékező réteg (pl. tetőszerkezeteknél a PE fólia) beépítése során maradnak hézagok, lukak ezen a rétegen, amin keresztül a pára behatol a szerkezetbe, szerencsére sokkal kisebb mértékben, mintha ezt nem építettük volna be a rétegrendbe. 

A szerkezeti rétegekben való párakicsapódást megakadályozhatod, ha: 
  • kellő mértékben hőszigeteled a szerkezetet, 
  • a szerkezeti rétegek felületi hőmérséklete sosem lesz olyan kicsi, hogy abban a rétegben a relatív páratartalom magasabb legyen a kívántnál (harmatpont), 
  • a szerkezetben fel tudjon gyűlni a pára. 
A pára szerkezetből kilépését úgy tudod segíteni, ha: 
  • bentről kifelé haladva – páratechnikai szempontból – úgynevezett nyitott rétegrendet építesz, 
  • a szerkezetben a kisebb páranyomású, jellemzően külső tér felé haladó pára útjába nem építesz párazáró réteget, anyagot. 

Fontos, hogy a téli és nyári meteorológiai viszonyok eltérők, a páravándorlás iránya változó. Tehát a fent leírtak ökölszabályként, alapvetésként értelmezhetők, de az adott épületek mindegyike konkrét vizsgálatot, tervezést igényel. 

Figyelj erre, hogy később ne kelljen küzdened a páralecsapódás okozta kellemetlenségekkel.